Arabica kávé
A világ kávé termelése nagymértékben még mindig hagyományos kultúrnövényeken alapul. Az arabica kávé (Coffea Arabica) gazdaságban felhasznált nemesített fajtáit nagyon régen a Typica és a Bourbon variációkból, illetve ezek keresztezett leszármazottaiból hozták létre. Ezen kívül még előfordulnak a C.arabica faj populációinak egy gén mutációjára visszavezethető eredetű fajtái. Bár a hagyományos variációk híresek a kiváló csészeminőségükről, sokuk igen hajlamos a főbb kávé-betegségekre. Ez gazdasági (költséges kémiai védekezés) és ökológiai (kémiai szennyezés) szempontból is kezdi ellehetetleníteni a termelést sok régióban.
Lassan beérnek azonban az elmúlt 50 év nemesítési munkái. Magasabb hozamú és az elterjedt betegségekkel szemben ellenállóbb új arabica kultúrnövények váltják fel a tradicionális variánsokat több országban. Többek között a Catimor és Sarchimor típusok Kolumbia, Brazília, India és Közép-Amerika területén; Icatu Brazíliában; valamint az F1 hibrid kultúrák: Ababuna Etiópiában és Ruiru II (Ruiru 11-ként is ismert) Kenyában.
Már 1920-ban megindultak a kísérletek, hogy CLR betegséggel (egy gombás megbetegedés, ami rozsdának tűnő foltokat hagy a kávé levelén – Coffee Leaf Rust) szemben ellenálló fajtákat hozzanak létre. A kezdeti sikereket azonban sorozatos csalódások követték, mivel a rozsdagombának is felbukkantak új válfajai. Azonban a Catimor kávék egyes példányai, néhány országban, teljes ellenállást mutattak a gomba minden változatával szemben. (A Catimort a Caturra és a Hibrio del Timor keresztezésével hozták létre. A Hibrio del Timor pedig egy természetben előfordult keveréke a C.arabica (arabica kávé) és C.canephora (robusta kávé) növényeknek, ami fizikai megjelenésében az arabica kávét tükrözi.)
A kenyai termelésben már mutatkoznak az F1 kultúrnövények előnyös tulajdonságai. Egyszerre produkál jó minőségű, magas hozamot, egy viszonylag kis területen, illetve ellenálló a CLR és a CBD megbetegedésekkel szemben (Coffee Berry Disease – szintén egy gombás fertőzés, ami a kávécseresznye elfeketedésével jár). Etiópiában és Közép-Amerikában is folynak kísérletek az F1-hez hasonló típusú növények nemesítésére.
Előtérben marad a nemesítési programokban a bab mérete és a csészeminőség. A kávétermesztő országok igyekeznek megőrizni a világpiacon kiérdemelt előkelő helyezést azzal is, hogy a betegséggel szemben ellenálló kávéfajták minősége nem eshet a tradicionális típusok alá. Ennek kivitelezhetőségét már több nemzetközi kávé kóstoló eseményen is bizonyította Kolumbia és Kenya. Programjaikban szigorú szabványozásokat vezettek be a szüretet megelőző és követő eljárásokban, valamint az osztályozás és a kóstolás folyamatában. A szabályozásoknak köszönhetően sikeresen túllendültek a kezdeti minőség ingadozáson, amit az ellenállás elősegítésére bevezetett, keresztező új fajták hoztak magukkal. Bab méret tekintetében az El Salvadorban létrehozott Pacamara változat jár élen.
Ha megjött a kedved, hogy kipróbáld az arabica kávét, az alábbi webshopban megtalálod az ország egyik legnagyobb arabica kávé választékát: WEBSHOP
Robusta kávé
Az arabica robusta kávé összehasonlításban most beszéljünk picit a robusta kávéról. A kereskedelemben dominánsan megtalálható robusta kávé nagyrészt Indonéziából (BP, SA), Indiából (S274, BR), az Vietnámból és Brazíliából (Apoata) származik. Keresztbeporzással állítják elő a populációk hibridjeit, illetve magról is szaporíthatók. A különböző szub-populációk szétválasztásával és azok irányított keresztezésével próbálnak minél előnyösebb géneket a felszínre hozni. A robusta kávé előnye a nagyobb hozam, magasabb minőség. Hátránya az arabica kávéval szemben a kevésbé magas minőség és alacsonyabb rendű ízvilág.
