Sokunknak kell a jelenlegi helyzetben otthonról dolgoznia. A jelenlegi helyzetben a kávézók java része zárva van, itt az alkalom, hogy komolyabb barista tanfolyam nélkül otthon készíts kávét.
Ehhez a legegyszerűbb eszköz egy kézi filter kávé készítő eszköz (pl V60, Kalita, Clever Dripper) vagy hogyha “oldschool” akarunk kávét készíteni, akkor egy kotyogó (pl Bialetti Brikka).
A kézi filter kávé készítés esetén csak ránk a home baristára lesz szükségünk, illetve a néhány ezer forintos filter eszközre, egy db papir filterre, egy vízforralóra, 20g kávéra és 250ml szűrt, lágy vízre. Ez utóbbi lehet forrásvíz is.
A kávét legjobb ha mi otthon őröljük, akár egy kézi örlővel, mindig elkészítés előtt frissen. Másik lehetőség, hogyha specialty kávézóban veszünk szemes kávét, akkor az ottani nagyobb ipari kávéörlővel leőröltetjük. Itt vesztünk picit a frissességen, de lehet konzisztensebb őrleményt kapunk mint kézi örlővel. Ezt csak akkor válasszuk ha nincs otthon őrlőnk, a legjobb azért mindig a friss otthoni őrlés.
Egy örlő fajtát viszont ne használjunk filter kávéhoz: az ufo alaku pici mák/kávé darálót. Ez nem alkalmas egyáltalán konzisztens szemcse méretű kávé örlésére. Igazából nem tud rendesen őrölni. Fektessünk be inkább egy tíz ezer forintos kézi kúpus kávé örlőbe.
Ezek után ha meg van az őrölt kávénk, már csak 2-3 perces folyamat és “csepegtetés” jön és kész a filter kávé italunk. Érdemesebb minőségi világosabb pörkölésű kávét választani, sokkal finomabb lesz a végeredmény.
Ha igazi klasszikus otthoni kávé élményre vágyunk, akkor válasszuk a kotyogót. A kotyogóhoz sem kell nagy barista tudás, vagy barista tanfolyam.
A kotyogó vagy mokka mellé kell még egy főzőlap, kávé és ugyanúgy víz. A kávéra ugyanazok a szabályok érvényesek, annyi változtatással, hogy itt a kávét picit finomabbra kell őröljük.
Amúgy most a specialty kávésok körében is picit a kotyogó reneszánszát éljük. Egy 2 személyes kotyogó beszerezhető 5-6 ezer forintból. És tényleg igazi élmény.
Az arabica kávé az egyenlítő menti területeken, viszonylag nagy tengerszint feletti magasságon 1000-2100 méteren honos. Ahogy a térítők felé, északi vagy déli irányba mozdulunk, már az alacsonyabban fekvő (400-1200 méter) termő területek jellemzőek, ahol a napi középhőmérséklet 18-22 fok között ingadozik. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az alacsony hőmérséklet jobb minőségű terményt hoz az arabica kávé számára, ám ha fagypont alá csökken a hőmérséklet elkezdenek elhalni a levelek. A hosszabb forró periódusok sem kedvezőek, rendellenes virágzáshoz és kedvezőtlen hajtásokhoz vezetnek.
Magas vízigényük miatt, az adott környezet vízháztartásától függően, évi 1200-1500 mm eső szükséges legalább az arabica kávé optimális fejlődéséhez. Ennek eloszlása is fontos tényező, hiszen a kávé növény 3 hónapnál tovább nem viseli el, ha 70 mm-nél kevesebb esővizet kap.
A robusta kávé valamivel szélesebb tűréshatárral rendelkezik. Optimális helyszínek számára a trópusi alföldek, illetve hegylábak (100-1000m). Az ideális napi átlag hőmérséklete 22-26 fok, de egészen 10 fokig megél és szükséges az év alatt egyenletesen eloszlott 2000 mm eső.
Az ideális termőföld mély (akár 2 méterre nyúló gyökérzet miatt), gazdag szerves anyagokban, kissé savas (5-6 pH értékű) és jó víz-visszatartással rendelkező agyagos földek. A legkedvezőbb termőföldek főleg láva és tufa (Kenya), vulkanikus hamu (Indonézia, Közép-Amerika), illetve bazalt és gránit (Brazília, Nyugat Afrika, India) eredetűek.
Arabica kávé ültetés és szaporítás
Mind az arabica, mid a robusta kultúrnövényeket általában magról szaporítják. Megfelelő közegben, 4-5 hét a csíráztatás idő. Ha a pergamen héjat ültetés előtt eltávolítják, ez a felére is csökkenthet. Vegetatív szaporítás (ágak gyökereztetése, oltás) kevésbé elterjedt, a nagy hozamú robusta variánsok klónozására és gyors terjesztésére használták régebben. Egyes régiókban (Brazília, Közép-Amerika) ma is oltanak arabica ágakat robusta anyanövényre a hengerférgesség megelőzésére. Mára, inkább a jóval hatékonyabb in-vitro eljárások kezdenek elterjedni a kívánatos növények klónozására.
Az arabica kávé palántákat 6-12 hónapig naptól védett helyen nevelik, tápanyagban gazdag földlabdájukat polietilén zsák védi. Az esős évszak elején kezdik őket kiültetni frissen trágyázott ágyásokba. Optimális körülmények között körülbelül 12-15 hónap telik el az első virágzásig és 2,5 évesen hozzák az első termést.
Az ültetvények sűrűsége igen változó. A magasabbra növő arabica fajtáknál hektáronként 1300-2600 növény, a robusta kávéknál 1100-1400 növény jellemző. Manapság előfordulnak sokkal sűrűbb ültetést is elviselő variánsok, mint a Caturra és Catimor (Latin Amerikában) vagy Ruiru 11 (Kenyában). Ezeken az ültetvényeken nem ritka a 3300-10000 növény sem hektáronként.
Arabica kávé és az árnyék
Dél-Amerikára és Kelet Afrikára a monokultúrás gazdálkodás jellemző. A felső lombkorona szintet nem védi semmi, csak elvétve találunk alacsonyabb növésű fákat, amik némi árnyékot biztosíthatnak és felfogják a szelet. Más országokban (pl. Közép-Amerika, Mexikó, India) viszont jellemzőek, az akár tartósan akár ideiglenesen, az árnyékukért ültetett fák. Nagyobb gazdaságban ezek lehetnek szintén haszonnövények is, mint a kókusz pálma, szegfűszeg, gumi- vagy gyümölcsfák. Indiában és Indonéziában sokszor még egy bevételi forrást jelent, hogy az árnyékukért ültetett fákra borsot futtatnak.
Nagyon sokrétű segítséget nyújtanak ezek az évelő növények azon kívül, hogy védelmet adnak a tűző nap elől. Megtörik rajtuk a monszun idején érkező hatalmas eső, megakadályozzák a föld erózióját és még egyes kártevőket is távol tarthatnak. Általánosan elfogadott javaslat, hogy legfeljebb a napsugárzás felét szabad visszafogni.
Kellő mennyiségű ráfordítással és anyagfelhasználással (kártevő irtás, trágyázás, betegségek kezelése/megelőzése) a fedetlen ültetvények általában magasabb hozamot termelnek, ennek hiányában viszont az árnyékolt ágyások produktívabbak.
Arabica kávé és a metszés
A metszés többféle módon is segíthet az arabica kávé növény egészségének fenntartásában. Azon kívül, hogy kialakítjuk a kívánt növény formát, ezzel növelve az ideális ágmennyiséget a jövő évi termő időszakra, segít fenntartani az egyensúlyt a lomb és termő ágak között, valamint biztosítja, hogy kellő mennyiségű napfény juthasson a teljes növényre. Megakadályozza a túltermést, ami a következő évi gyümölcshozamot lényegesen csökkentené, valamint serkenti a gyökér növekedését és megkönnyíti a védekezést a kártevőkkel és betegségekkel szemben.
A növények magasságát általában 1,8 m körül tartják és eltávolítják a fattyúhajtásokat (ezekből fattyúágak fejlődnének ki, melyek nem hoznak virágot és termést). A termő ágakat általában 3-4 gyümölcsözött év után levágják, hogy őket új, friss hajtások válthassák fel.
Rendszeresen felfrissítik a teljes növényt is, a szorosan ültetett arabica variánsoknál (pl. Caturra, Catuai) 4-5 évenként, a hagyományosabban terített földeken pedig 8-12 év termés után. 30 centiméterrel a talajszint fölött minden ágat elvágnak (bár ha szükséges, ideiglenes „tüdőágakat” meghagyhatnak), így új hajtások indulhatnak. Ezekből a legígéretesebb 2-3 ágat hagyják meg, melyek a következő termő ciklusban a fő függőleges törzseket képezik majd.
Gyomnövények és az arabica
A gyomok távol tartása igen fontos, mert elszívják a vizet és a tápanyagot a kávé elől, sőt egyes fajok mérgezőek is lehetnek az arabica kávéval szemben. Fő eszközök a védekezésben a talajmegmunkálás, a gyomirtók, a talaj takarása, vagy akár más fajok beültetése.
A talajmegmunkálás, legyen az kézi vagy gépi, kockázatos opció lehet, hiszen igen könnyű megsérteni a kávé talajszint közelében húzódó, felületes gyökereit (tápanyag felvétel elsődleges kelékei), valamint könnyen talaj erózióhoz vezethet. A gyomirtók a talaj megbolygatása nélkül is igen hatékonyak, nem veszélyeztetve a többi növény gyökérzetét, sőt, az elhullt gyomnövények szerves anyaga természetes trágyát biztosít, növelve a föld felső rétegének tápanyag tartalmát. A talajtakarás az esőben szegényebb régiókban (Kelet Afrika, Brazília) számottevő hozamnövekedéssel jár. Hüvelyesek telepítése inkább robusta ültetvényeken jellemző, mivel az arabica fajták sokkal kevésbé viselik a versengést, nem csak a gazokkal, hanem más betelepített takaró növényekkel szemben is.
A kávé cserjék telepítése utáni első három évben nem ritka, hogy a sorok közé más haszonnövényeket is ültetnek (bab, kukorica, rizs, ananász…). Ezek nem csak a gyomnövények elleni harcban segítenek, de plusz bevételi forrást is jelentenek a gazdáknak.
Trágyázás és az arabaica kávé
A talaj tápanyagszintjét nem csak a leszüretelt arabica kávé cseresznyék, de a növény életéhez szükséges vegetatív növekedés is csökkenti. A felszívott anyagok egy része visszakerül a lehulló levelekkel, elhalt gyökerekkel, vagy a metszéssel eltávolított gallyakkal. Az ezen felüli szükséges trágya mennyiséget nagy mértékben befolyásolja a talaj eredendő tápanyag gazdagsága, valamint az ültetvény hozama. Egy gyorsan növekedő, hektáronként évi 1 tonnát kitermelő arabica ültetvény például 135 kg nitrogént, 34 kg foszfor-pentoxidot és 145 kg kálium-oxidot igényel. A megfelelő növekedést és tápanyag felvételt nem csak a föld, hanem a levelek analízisével is ellenőrzik.
A nitrogén tartalmú trágyákkal általában igen nagy hozamnövekedést érhetünk el, főleg, ha ezt nem egyszerre, hanem a növény igényeihez viszonyítva több fázisban juttatjuk a földbe. Ez évi szinten 50-400 kg-ot is jelenthet. A kálium igény már jóval eltérőbb. Vulkanikus, káliumban gazdag talajnál fölösleges a mesterséges pótlása (pl. Kenya), az alacsony káliumtartalmú területeken (pl. Brazília) viszont lényeges, pozitív változást eredményez, azonban a túlzott kálium mennyiség magnézium hiányhoz vezethet a növényekben. A foszfor, a magnézium és más, kisebb arányban szükséges ásványi anyagok könnyebben szívódnak fel levéltrágyázással. A talaj savasságát kalcium hozzáadásával befolyásolják, mész formájában.
A kisebb ültetvényeken a mesterségesen előállított trágyák helyett jó alternatíva az organikus szerves trágya istállókból, takaró növényekből, vagy akár másra nem használt kávé pépből. Ez a módszer a föld mikroflóráját, és víz-, illetve levegő-ellátottságát is jótékonyan segíti.
Öntözés
Az arabica palántáknál nélkülözhetetlen az öntözés, amit kiültetésük utáni 1-2 évben is folytatnak. A fiatal növények ekkorra már megerősödnek annyira, hogy túlélhessék a száraz évszakot.
Az árnyékolás nélküli felnőtt populációban is hozamnövekedést érhetnek el a gazdák rendszeres öntözéssel, ha az évi csapadékmennyiség nem érné el az 1200 mm-t, vagy a száraz időszak 2-3 hónapnál tovább tart. Ezt főként nagyobb gazdaságokban alkalmazzák, mivel igen drága az öntöző rendszerek kiépítése (permetező vagy csepegtető öntözés).
Vízigény szempontjából kritikus időszakok a virágzás, illetve a termés fő növekedés szakaszai.
Organikus és Fenntartható arabica kávé
Egyre nő a tudatosság sok kávé termelő országban, hogy környezetbarát és fenntartható módszereket vezessenek be a termelésben. Többek között magasabb arányú organikus trágyázás, kémiai helyett biológiai védekezés kártevőkkel és betegségekkel szemben (pl. ellenállóbb variánsok keresztezése), egyre kevesebb vízfelhasználás, illetve a kibocsátott szennyezés drasztikus csökkentése a leszüretelt kávé feldolgozása során.
Az amerikai és európai piacon folyamatosan nő a kereslet a megfelelő minősítést elért kávékra (organikus, fenntartható), hiszen egyre inkább előtérbe lép az egészség- és környezettudatos gondolkodás.
Ha megjött a kedved, hogy kipróbáld az arabica kávét, az alábbi webshopban megtalálod az ország egyik legnagyobb arabica kávé választékát: Specialty kávéWEBSHOP
Az espresso szót többen, többféleképpen értelmezik. Az egyik széles körben elfogadott elmélet az ital rögtönzött létrehozását hangsúlyozza, amit a vendég kifejezett kérésére, azonnal készítenek. Az elképzelés egyszerű: „Várjon a fogyasztó, nem az espresso”. Valójában az espresso elkészítése után azonnal fogyasztandó. Ha a crema kezd feltöredezni, a csésze oldalára száradni, sok illóanyag már eltávozott az italunkból. Ha sokáig várunk, nem csak az espresso selymessége tűnik el, hanem jóval savasabbnak is érezzük a kávét. Ha hagyjuk teljesen kihűlni, még egy kellemetlen sós íz is kialakulhat.
Espresso, mint elkészítési módszer
Ahogy a huszadik század elején növekedni kezdett az igény a gyorsan elkészített kávéra, a készítéshez használt víz nyomása is egyre magasabb lett. A vizet forráspontig hevítve gőz keletkezik, ami nyomás alá helyezi a rendszert, felgyorsítva a kivonatolást. A módszer hátránya, hogy a túl forró víz több, nehezebben oldható, nem kívánatos anyagot is kiold a kávéból, ezzel égett ízt kölcsönöz az italnak.
Megoldásként elválasztották a hevítéshez szükséges vizet, így a kivonatoláshoz egy alacsonyabb hőmérsékletet lehet használni. Akár 10 báros nyomást is el lehet érni egy kézzel működtetett dugattyúval, ami már elegendő a habréteg kialakulásához. Ezt a rendszert mára egy elektromos pumpa váltotta fel, amivel, a kezelés megkönnyítésén túl, egyenletesebb eredmények érhetők el.
Az espresso, latin gyökerére visszavezetve kinyomottat jelent és valóban, az alkalmazott nyomás hatása az, ami megkülönbözteti az espresso-t bármilyen más módon elkészített kávéktól. Csak egy kis mennyiségű víz szivárog át a kávépogácsán, ezzel egy magas koncentrációjú italt nyerünk, ami nem csak a megszokott oldható anyagokat, hanem több lipofil, zsírkedvelő, összetevőt is tartalmaz, melyek filterkávéban nem fordulnak elő. A crema jelenléte is valójában egy nagyon finom emulziónak köszönhető, ami hozzájárul a krémes szájérzethez és testességet is kölcsönöz a kávénak. A finom olajcseppecskékből álló réteg egyfajta aroma zárként is működik, több illékony alkotórész távozását is megakadályozza és akár több percig megmaradó gazdag ízélményhez juthatunk.
Az áztatás időtartama is igen fontos tényező. Az olasz standard 30 másodperc. Ha az áztatás mindössze 15 másodpercig, vagy annál még rövidebb ideig tart, alul kivonatolt kávét kapunk, ami igen gyenge, ám annál savasabb. Ha az ajánlott időnél jóval hosszabb az áztatási idő, túl kivonatolt kávét, egy igen kellemetlen, durva, fanyar ízű espresso-t kapunk. Ezt ki is próbálhatjuk, ha egy külön csészében felfogjuk a 30 másodperc után lefolyó kávét.
Az espresso gép rövid története
A mai modern gépek több, mint 60 év munkájának és fejlesztéseinek köszönhetők. Az alapokat 1822-ben a francia Bernard Raobaut fektette le és az ily módon készített kávét az 1855-ös Párizsi Világkiállításon be is mutatták. Giuseppe és Bruno Bambi Firenzében hozták létre az első vízszintes kezelésű gépet 1939-ben, amihez 1948-ban Achille Gaggia dugattyút kötött. A megnövelt víznyomás nem csak a készítést gyorsította fel, de az íz intenzitása is megnőtt és megjelent a crema, amivel később Gaggia a gépeit is hirdette („caffe creama di caffe naturale”).
Később, a manuálisan működtetett dugattyút elektromos vízpumpa, és a gép fűtéséhez használt gáz kazánt is elektromos váltotta fel. Mára a gép kezelése is elektromos felületű, létrejöttek a teljesen automatizált gépek, melyek akár az őrlést, adagolást, időzítést és a tej habosítását is elvégzik.
A világ kávé termelése nagymértékben még mindig hagyományos kultúrnövényeken alapul. Az arabica kávé (Coffea Arabica) gazdaságban felhasznált nemesített fajtáit nagyon régen a Typica és a Bourbon variációkból, illetve ezek keresztezett leszármazottaiból hozták létre. Ezen kívül még előfordulnak a C.arabica faj populációinak egy gén mutációjára visszavezethető eredetű fajtái. Bár a hagyományos variációk híresek a kiváló csészeminőségükről, sokuk igen hajlamos a főbb kávé-betegségekre. Ez gazdasági (költséges kémiai védekezés) és ökológiai (kémiai szennyezés) szempontból is kezdi ellehetetleníteni a termelést sok régióban.
Lassan beérnek azonban az elmúlt 50 év nemesítési munkái. Magasabb hozamú és az elterjedt betegségekkel szemben ellenállóbb új arabica kultúrnövények váltják fel a tradicionális variánsokat több országban. Többek között a Catimor és Sarchimor típusok Kolumbia, Brazília, India és Közép-Amerika területén; Icatu Brazíliában; valamint az F1 hibrid kultúrák: Ababuna Etiópiában és Ruiru II (Ruiru 11-ként is ismert) Kenyában.
Már 1920-ban megindultak a kísérletek, hogy CLR betegséggel (egy gombás megbetegedés, ami rozsdának tűnő foltokat hagy a kávé levelén – Coffee Leaf Rust) szemben ellenálló fajtákat hozzanak létre. A kezdeti sikereket azonban sorozatos csalódások követték, mivel a rozsdagombának is felbukkantak új válfajai. Azonban a Catimor kávék egyes példányai, néhány országban, teljes ellenállást mutattak a gomba minden változatával szemben. (A Catimort a Caturra és a Hibrio del Timor keresztezésével hozták létre. A Hibrio del Timor pedig egy természetben előfordult keveréke a C.arabica (arabica kávé) és C.canephora (robusta kávé) növényeknek, ami fizikai megjelenésében az arabica kávét tükrözi.)
A kenyai termelésben már mutatkoznak az F1 kultúrnövények előnyös tulajdonságai. Egyszerre produkál jó minőségű, magas hozamot, egy viszonylag kis területen, illetve ellenálló a CLR és a CBD megbetegedésekkel szemben (Coffee Berry Disease – szintén egy gombás fertőzés, ami a kávécseresznye elfeketedésével jár). Etiópiában és Közép-Amerikában is folynak kísérletek az F1-hez hasonló típusú növények nemesítésére.
Előtérben marad a nemesítési programokban a bab mérete és a csészeminőség. A kávétermesztő országok igyekeznek megőrizni a világpiacon kiérdemelt előkelő helyezést azzal is, hogy a betegséggel szemben ellenálló kávéfajták minősége nem eshet a tradicionális típusok alá. Ennek kivitelezhetőségét már több nemzetközi kávé kóstoló eseményen is bizonyította Kolumbia és Kenya. Programjaikban szigorú szabványozásokat vezettek be a szüretet megelőző és követő eljárásokban, valamint az osztályozás és a kóstolás folyamatában. A szabályozásoknak köszönhetően sikeresen túllendültek a kezdeti minőség ingadozáson, amit az ellenállás elősegítésére bevezetett, keresztező új fajták hoztak magukkal. Bab méret tekintetében az El Salvadorban létrehozott Pacamara változat jár élen.
Ha megjött a kedved, hogy kipróbáld az arabica kávét, az alábbi webshopban megtalálod az ország egyik legnagyobb arabica kávé választékát: WEBSHOP
Robustakávé
Az arabica robusta kávé összehasonlításban most beszéljünk picit a robusta kávéról. A kereskedelemben dominánsan megtalálható robusta kávé nagyrészt Indonéziából (BP, SA), Indiából (S274, BR), az Vietnámból és Brazíliából (Apoata) származik. Keresztbeporzással állítják elő a populációk hibridjeit, illetve magról is szaporíthatók. A különböző szub-populációk szétválasztásával és azok irányított keresztezésével próbálnak minél előnyösebb géneket a felszínre hozni. A robusta kávé előnye a nagyobb hozam, magasabb minőség. Hátránya az arabica kávéval szemben a kevésbé magas minőség és alacsonyabb rendű ízvilág.
Imádunk Titeket oktatni. De sajnos jelenlegi helyzetben azt a döntést kellett meghozzuk, hogy a barista tanfolyamok megtartását – amíg a kormány rendeletek nem engedik – felfüggesztjük. Azok akik ezekre a tanfolyamokra jelentkeztek az év folyamán egészen dec 31-ig el tudják majd végezni a barista képzést, ahogy visszatérünk a normál üzemmódba. Köszönjük megértésetek. Mindenki vigyázzon magára, és reméljük minél hamarabb találkozunk. A Barista Campus csapata (photo: Konrad Márk)
Beugró baristát keresünk heti 1-2 napra, néha hétvégére is. Diákot is szívesen látunk. Előny: – tud angolul kommunikálni – dolgozott kávézóban – latte art tudás – otthon érzi magát a konyhában😀 (Kis kávézó vagyunk, így a feladat összetett, nem csak kávét kell készíteni…)
Ha érdekel a lehetőség, várjuk jelentkezésedet Facebook oldalunkon (Early Bird Coffee, Budapest) vagy személyesen 8-15 óra között a kávézóba, előzetes időpont egyeztetést követően. Részletek a kávézóban.
Mikor 2016-ban elkezdtük barista tanfolyamainkat, a kezdéstől már beruháztunk egy La Marzocco multiboileres kávégépbe. A multiboileres espresso gépek és a hagyományos hőcserélős kávégépek között jelentős különbség van. Az utóbbinál a kávégépben egy boiler van, és az az egy boiler látja el a kávégép minden funkcióját: víz az espresso-hoz, gőz a tejhabosításhoz, forróvíz az americanóhoz vagy teához. A multiboileres kávégépekben több boiler van, ezáltal az espresso kávé készítéshez szükséges víz külön boilert tud kapni és a kávé készítéshez szükséges víz hőfoka precízen állitható, tized celsius fokban.
Multiboileres kávégép
Ez a pontos hő állíthatóság jelentős szerepet kap a terroir specifikus specialty kávék esetében, ahol a különböző kávéknál különböző lehet az optimális kivonatolási hőfok, ezáltal a hőmérséklet állithatósága nagy előny. Ez pedig a hőcserélős, egy boileres kávégépeknél nem lehetséges preciz módon.
A specialty kávézók körében emiatt a multiboileres kávégépek terjedtek el, és emiatt a Barista Campuson a barista tanfolyamjainkon jelenleg csak multiboileres technológiájú kávégépekkel oktatunk.
Egyre több kávézó állt át multiboileres kávégépekre az elmúlt öt évben és egyre többen cserélik le a hőcserélős espresso gépeket, bár ha a világ össz kávégépeit nézzük, még mindig sok hőcserélős gép található, mert árban ezek kedvezőbben beszerezhető kávégépek.
A kávés kiállításokon mostmár nagyon sok gyártó kezdett megjelenni multi boileres kávégépekkel és viszonylag nagy választékban lehet mára válogatni a multiboileres technológiájú gépek közül, akár többkaros kávézói gépekről, akár egykaros otthoni “home barista” gépekről van szó.
Lepd meg kedvenc barátodat vagy rokonodat Karácsonyra egy barista tanfolyammal!
Nem tudod mit adj Karácsonyra? Kifogytál az ötletekből, mert már minden könyvet, parfümöt, eleltronikai eszközt végig gondoltad ajándék opcióként, de egyik sem működik? Van egy tippünk, aminek biztosan örülni fog szeretett partnered vagy rokonod!
Válassz egy napos, négy napos és latte art barista képzéseink közül és add át egy A4-es színes ajándék lapon az ajándékot, kinyomtatva vagy emailben.
A megajándékozott félnek pedig három hónapja lesz, hogy jelentkezzen és elvégezze a számára ideális időpontban a barista tanfolyamot.
Tehát nem kell tudnod előre a dátumot, azt majd a szeretted választhatja ki nálunk az ünnepek után.
Válogass az ajándék barista tanfolyamainkból IDE KATTINTVA
